Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szent István király ünnepe - augusztus 20. képes leírás - Nemzeti ünnep.tlap.hu
részletek »

Szent István király ünnepe - augusztus 20. - Nemzeti ünnep.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nemzeti-unnep.tlap.hu » Szent István király ünnepe - augusztus 20.
Keresés
Találatok száma - 10 db
A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt.

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.

Augusztus 20. története évszámokban

Augusztus 20. története évszámokban

Augusztus 20. története évszámokban Évszámokkal nehéz lefesteni az ünnep történetét, a kronológiai összeállítás az átláthatóságot segíti. Közelebb juthat augusztus 20. megértésékez a középkortól napjainkig.

Augusztus 20. ünnepének története

Augusztus 20. ünnepének története

Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja az egyik legrégibb magyar ünnep. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az Országház új díszvilágítása

Az Országház új díszvilágítása

Az Országház kivilágításával már a díszvilágítás hőskorában is foglalkoztak. Érdekes, hogy egy 1935-ben készült felvételen ugyancsak a mostanában is látható kupola-csarnok világítást szemlélhetjük. Ennél azonban gazdagabb esti megjelenítéssel is rendelkezett az épület. 1974-ben a világítás kibővült a kőtornyok fülkéibe szerelt kis teljesítményű lámpatestekkel és a homlokzat elé is telepítettek fényvetőket. Ez a felvétel, miután már színes, azt is elárulja, hogy a fehér és a sárga színek együttes alkalmazásával épült a rendszer.

Hirdetés
Kenyérszentelés

Kenyérszentelés

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a köztársaságok próbálták átmagyarázni, gyakorlatilag nem tudtak vele mit kezdeni.

Szent István Bazilika

Szent István Bazilika

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke.

Szent Jobb körmenet

Szent Jobb körmenet

A szent Jobb körmenet története: Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után Raguzából visszaszerezte a Szent Jobbot, melyet nagy pompával Budára szállították. Itt az Ereklyét az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elejétől a budavári palota Zsigmond-kápolnájában az udvari vár plébános gondjaira volt bízva, ahol 1944-ig volt látható.

Szent Jobb története

Szent Jobb története

A Szent Jobb kalandja István király temetésével kezdődik. Az első írásos forrás erről Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. A trónörökös még a király életében elhunyt és a István veje, Orseolo Péter mindennek volt nevezhető, csak magyar uralkodónak nem. Ki is vívta magatartásával a főurak és a főrendiek nemtetszését. Hogy ez nem legyen elég, még pogánylázadások is kitörtek, amelyek megdönteni igyekeztek a még gyenge, éppen hogy csak, frissen megalakult keresztény magyar államot.

Hirdetés
Szent Korona

Szent Korona

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: 'koszorú, korona'. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít.

Tuti menü