Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nemzeti jelképek képes leírás - Nemzeti ünnep.tlap.hu
részletek »

Nemzeti jelképek - Nemzeti ünnep.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nemzeti-unnep.tlap.hu » Nemzeti jelképek
Keresés
Találatok száma - 14 db
A magyar koronázási jelvények másolata

A magyar koronázási jelvények másolata

A magyar Szent Korona a felségjog legfontosabb és legrégebbi szimbóluma volt a monarchia időszaka alatt, vagyis majdnem tíz évszázad során (egészen 1946-ig), míg napjainkban a magyar nemzet szimbóluma. A szentek élettörténetével kapcsolatos irodalom egyik hagyománya szerint II. Szilveszter pápa 1000-ben vagy 1001-ben állítólag koronát küldött a fiatal Árpád-házi Vajk királynak, akit gyermekkorában István névre kereszteltek. A választás valószínűleg azért esett az István névre, mert a Passaui egyházmegye szent protomártirjának a védelme alá kívánta helyezni magát.

A magyar nemzeti lobogó

A magyar nemzeti lobogó

A magyar nemzeti zászló Magyarország egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A nemzeti jelképek világa

A nemzeti jelképek világa

Szokták a nemzetet szimbolikus közösségnek is nevezni. Vagyis: a nemzetet a közös jelképek ereje tartja össze. Jelrendszer, másképpen a közösségi emlékezet által megőrzött - és nemzedékről nemzedékre továbbadott - történetek, képek és jelek. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása annak a feltétele, hogy valaki beletartozzék az illető nemzet közösségébe.

A Szent Jobb története

A Szent Jobb története

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A Szent Korona eredete

A Szent Korona eredete

A magyar Szent Korona eredetéről és kialakulásáról a kutatók álláspontja megoszlik, mégpedig alapvető kérdésekben. A Szabados Dezső tanulmányában - amelynek alapján cikkünk készült - részletesen áttekinti a Szent Koronáról eddig publikált véleményeket, állásfoglalásokat és történelmi utalásokat. Ezek alapján szerinte számos bizonytalanság, ellentmondás és kellően nem igazolt álláspont maradt megválaszolatlan. A koronát eredetileg olyanra tervezték-e, mint amilyen jelenleg? A ma ismert korona Szent Istváné volt-e? Ha a válasz nemleges, újabb kérdések merülnek fel. A keresztpántokból álló boltozat (a latin korona) mikor, hol és milyen célra készült? Lehetett-e a latin korona Szent István koronájának része? Származhatott-e a korona - akár csak részeiben is - II. Szilveszter pápától?

Hirdetés
A titkok koronája

A titkok koronája

Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte. A korona 'szent' elnevezése abból az áhítatból eredt, miszerint az államalapító királyt szentté avatták. Példa nélküli az a szemlélet is, melyet a régi feudális Magyarország alkotott a Szent Koronáról: a Szent Korona Tan. A Magyar Szent Korona a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában. A Magyar Szent Korona csaknem ezer esztendeje hozzá tartozik történelmünkhöz. A Magyar Szent Koronával ezer év alatt 55 magyar királyt koronáztak meg (csak két király fejére nem tették a Szent Koronát; II. János Zsigmondékra, mint 'ellenkirályra', aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József fejére, aki saját akaratából nem koronáztatta meg magát).

Felépül a haza háza

Felépül a haza háza

Soprontól Szabolcsig, Besztercebányától Szegedig, Nagyszombat tól a Rákos mezejéig sokfelé ülésezett a magyar rendi országgyűlés az elmúlt ezredévben. A 18. századtól jobbára a Bécshez közeli Pozsonyban. Többször felvetődő javaslat megújításaként itt hangzott el 1843 júliusában az a reformellenzéki indítvány, hogy a törvényhozásnak a formálódó régi-új fővárosba, Pest-Budára kellene költöznie. Szeptember folyamán országgyűlési bizottság vette kezébe a ház ügyét, és a Pest városával folyó sikeres egyeztető tárgyalásokra utalva nem kisebb tekintély, mint a jövendő miniszter, Klauzál Gábor jelen tette ki, hogy 'hely lévén, az ige testté fog válni'. Ám a következő évben kiírt tervpályázat díjaiért - avagy csak beadott pályaműveik visszaszerzéséért - még a hatvanas években is hiába instanciáztak a résztvevők! Amire végre törvény született az országházról, nemcsak a test lett egészen más, mint amilyennek négy évtizeddel korábban elképzelték. Az ige - a népképviselet és az annak felelős kormányzás eszméje - is másképp csengett a század végén, az akut válság korszakába lépő dualizmus éveiben, mint reformkori születésekor, a polgárosodás még nyitott alternatívái idején. Az 1882-ben kiírt újabb tervpályázatot Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár nyerte meg.

Magyar Állami Jelképek

Magyar Állami Jelképek

Egész életünket végigkísérik a jelképek. Ünnepségeink a Himnusszal kezdődnek, útlevelünket a címer díszíti, egy-egy fontos mérkőzésen piros-fehér-zöldbe öltözik a stadion. Ugyanakkor jelképeink által hazánk évezredes történelme is nyomon követhető. Az oldalt azért készítettük, hogy nemzeti és történeti jelképeinket egy helyen, albumszerűen bárki, bármikor megtalálhassa. Nemcsak a hivatalos, az Alkotmányunkban vagy egyéb jogszabályokban említett állami, nemzeti jelképeket vettük számba, hanem beemeltünk kevésbé hivatalos elemeket is; így kapott helyet a tárban Magyarország csaknem 2400 településének címere, és helyet kaptak leírásaik, a történelmi zászlók és ünnepeink is. Az oldal azonban nem történelmi lecke szándékával készült, csupán informatív, hasznos áttekintés szeretne lenni. Reméljük, hogy a honlap segít megismerni nemzeti és történelmi jelképeinket, és segítséget nyújt abban, hogy ezen értékeinket méltóképpen használhassuk fel. Az oldal számos eleme szabadon felhasználható, mindössze annyit kérünk, hogy minden alkalommal, amikor igénybe veszi az oldal szolgáltatását, jussanak eszébe Kosztolányi sorai, és ennek szellemében bánjon nemzeti értékeinkkel. Reméljük, hasznosnak találja a gyűjteményt, és visszatérő látogatóként üdvözölhetjük körünkben!

Magyar ereklyék, magyar jelképek

Magyar ereklyék, magyar jelképek

Magyarország nemzeti keretek között a nemzet közösségében épül. S hogy milyen megtartó erejű, a megpróbáló időket elviselni és legyőzniképes ez a közösség az nem kis mértékben függ valamennyiünk érzelemvilágától is. Ha a nemzet tudat töréstől mentesen, egészségesen műkődik, s nem rongálódnak meg a tartóoszlopai, a szellemi boltozat oltalmazóan áll fölöttünk. De ha megbillen egyensúlya, meglazul a statika az épület szilárdsága, akkor rések támadhatnak az épület falán, s a nemzet egész életműkődése megsínyli ezt.

Hirdetés
Magyarország himnusza

Magyarország himnusza

A Himnusz (Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.

Magyarország nemzeti jelképei

Magyarország nemzeti jelképei

A nemzeti jelképek jelentős szerepet töltenek be egy ország népének életében. Nem csupán a történeti folytonosság képviselői, de a lakosság nemzeti identitását is erősítik egyben. A magyar nemzeti jelképek- többek között a Szent Korona, a nemzeti Himnusz- használatáról a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik. Magyarország két legfontosabb és legismertebb nemzeti szimbóluma a címer és a zászló.

Nemzeti Jelképeink - Himnusz

Nemzeti Jelképeink - Himnusz

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810-1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza.

Protokoll a mindennapokban  Magyar nemzeti jelképek

Protokoll a mindennapokban Magyar nemzeti jelképek

Mindennapi életünkben minden pillanatban találkozhatunk olyan helyzetekkel, amelyekben az általánosan elfogadott szabályok a segítségünkre lehetnek. A jó modor, az illemtudó viselkedés nemcsak a hivatalos, de a köznapi életben is szükségszerű és kívánatos. Tegyünk hát rendet a zűrzavarban, és nézzük meg, mit illik tudni a XXI. században (is)!

Turul

Turul

A turul madár, ősi madarunk Sokféle elmélet és kérdés kering a turulmadárral kapcsolatban, melyekkel a mai kor nem kellőképpen foglalkozik. Lássuk, eddig mi mindent tudhatunk szent madarunkról!

Tuti menü