Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nemzeti ünnep linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Nemzeti ünnep képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: nemzeti-unnep.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
1848  forradalom, szabadságharc és polgárháború

1848 forradalom, szabadságharc és polgárháború

Az 1848-49-es eseményeket többnyire két szóval jellemezzük: forradalom és szabadságharc. Az újabb szakirodalom azonban az 1848 júniusa utáni eseményekre használja a polgárháború kifejezést is, ami annyiban jogos, hogy az ország perifériáin, így a Délvidéken, Erdélyben, illetve korlátozott mértékben a Felvidéken a magyar és a nem magyar lakosság között véres, fegyveres konfliktusokra is sor került.

1848 - stratégiai játék

1848 - stratégiai játék

A személyes élménynél nincs maradandóbb tanulási forma. Egészen más valamit átélni, cselekvő résztvevőként bekapcsolódni, mint csak a tanár előadását hallgatni vagy érdemjegyért adni feleletet arról. Az 1848-49-es szabadságharc hazánk egyik legdicsőbb küzdelme, a magyar nemzet öntudatra ébredésének időszaka, annak megtestesülése. A játék nem csupán segít megérteni a történelmi helyzetet, hanem a hadműveletek sikeres vezetéséhez, a nyerő játszmához el kell sajátítani a csaták hátterében húzódó történelmi tényeket, a korabeli politikai viszonyokat is. S persze figyelembe kell venni az adott pillanatban a természeti adottságokat (pl. időjárás, a folyók vízjárása), a katonák harci kedvét és számos más szempontot is. Meg kell érteni, kik, miért és hogyan kötöttek szövetséget.

1848 - történelmi háttér

1848 - történelmi háttér

Mindenkinek a gondolatában más és más kép jelenik meg, amikor meghallja ezt az ünnepi dátumot. Kisgyermek korunktól látjuk az óvodai, iskolai megemlékezésen, a tévé esti híradójában, szüleink kezét fogva a Múzeum-kertben, hogy mások mit gondolnak az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.

1848-49 forradalom és szabadságharc Magyarországon

1848-49 forradalom és szabadságharc Magyarországon

A honvéd, osztrák és orosz főerők, hadtestek csapatmozgásai mellett az erőviszonyokat érzékeltető adatok is megtalálhatók a térképen. Az egyes csaták, a várak és a fegyverletételek helyszínei mind-mind megjelennek, továbbá egy Pest-Buda részlettérképpel is szolgál a kellemes színvilágú kiadvány. A címlapon részlet látható az 1848. március 15-én megjelent 'A Nemzeti dal' röplapról, a szabad sajtó első termékéről.

1848.március 15. előzményei

1848.március 15. előzményei

A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

Hirdetés
1956

1956

Ötven évvel ezelőtt Budapesten és más magyar városokban utcára mentek az emberek, hogy tiltakozzanak az idegen megszállás és a diktatúra elnyomása ellen. Úgy tartják, ez az egyetlen olyan történés a magyarság egész 20. századi történelmében, ami jelentős hatással volt a világtörténelem alakulására. Egyetlen esemény, alig néhány hét, mégis hányféleképpen látjuk és gondolunk rá.

1956 személyesen

1956 személyesen

1956 személyesen is megismerhető a még köztünk élő szereplők történeteiből. A forradalom hétköznapi hősei nyomát tíz éve kutatom. Amíg fotózom arcukat, magnóra veszem sorsukat. Könyveket, kiállításokat készítettem, most honlapot építek az ötvenhatosok életéből.

1956-os forradalom

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

A forradalomról a Történelmi Klub oldalán

A forradalomról a Történelmi Klub oldalán

Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával. De mi is történt pontosan 1956 október 23 és november 11 között?

Hirdetés
A magyar koronázási jelvények másolata

A magyar koronázási jelvények másolata

A magyar Szent Korona a felségjog legfontosabb és legrégebbi szimbóluma volt a monarchia időszaka alatt, vagyis majdnem tíz évszázad során (egészen 1946-ig), míg napjainkban a magyar nemzet szimbóluma. A szentek élettörténetével kapcsolatos irodalom egyik hagyománya szerint II. Szilveszter pápa 1000-ben vagy 1001-ben állítólag koronát küldött a fiatal Árpád-házi Vajk királynak, akit gyermekkorában István névre kereszteltek. A választás valószínűleg azért esett az István névre, mert a Passaui egyházmegye szent protomártirjának a védelme alá kívánta helyezni magát.

A magyar nemzeti lobogó

A magyar nemzeti lobogó

A magyar nemzeti zászló Magyarország egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A német egység napja - október 3.

A német egység napja - október 3.

A mai nap Németországban nemzeti ünnep: a német egység napja, munkaszüneti nap. Ma történt 21 éve, hogy kikiáltották Berlinben a Reichstag előtt ünneplő tömegnek: Németország ismét egységes lesz. 41 év után az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság - a nyugati rész) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság - a keleti rész) egyesült. 1990. október 3-a logikus következménye a berlini fal leomlásának, ami majdnem 1 évvel korábban következett be. Hasonló eufória lett úrrá az ünneplő tömegen, mint nálunk, amikor kikiáltották a köztársaságot. Nem is csoda, hiszen ekkor söpört végig Európán és a világon a változás szele, egy új világrend kezdete. A feketeleves csak ezután következett.

A nemzeti jelképek világa

A nemzeti jelképek világa

Szokták a nemzetet szimbolikus közösségnek is nevezni. Vagyis: a nemzetet a közös jelképek ereje tartja össze. Jelrendszer, másképpen a közösségi emlékezet által megőrzött - és nemzedékről nemzedékre továbbadott - történetek, képek és jelek. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása annak a feltétele, hogy valaki beletartozzék az illető nemzet közösségébe.

A remény napjai

A remény napjai

'A remény napjai - az 1956-os forradalom Szolnokon' Skultéty József, Forgács Gábor és Kovács Barnabás dokumentumfilmje, mely 2006. október 23-a és november 4-e között, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján készült azzal a szándékkal, hogy -jelen ismereteinket felhasználva- objektív történetmesélésként mutassa be a szolnoki eseményeket. Az '56-os forradalom helyi történéseit eddig film még nem foglalta össze, így a kiadvány minden tekintetben hiánypótló.' A Remény napjai'-ban történész, levéltáros, '56 kutató és katona vázolja az eseményeket, valamint mesélnek forradalmat megélt szemtanuk is élményeikről.

A székelyek az 1848-49-i szabadságharcban

A székelyek az 1848-49-i szabadságharcban

Amíg az 1848.-i országgyűlés az alkotmány átalakításán s a reformtörvények létesítésén fáradozott, addig a reakció mindenfelé megkezdette átkos aknamunkáját. A szerbeket és horvátokat már tavasszal fellázították a magyar nemzet ellen s Erdélyben is javában folyt a bujtogatás és lázítás az oláhok és szászok között, az unió s a magyarság ellen. A szerbek május eleje óta nyílt lázadásban állottak. A magyar minisztérium elnyomásukra a harcias és hazafias székelységre is gondolt. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök május 19.-én felhívást intézett a fegyveres székelységhez, hogy a szerbek és horvátok ellen Szegeden alakítandó magyar táborba jöjjenek. A miniszterelnök csíkszentgyörgyi Gál Sándort és Klapka Györgyöt indította bizalmas küldetéssel s nyomatott felhívásokkal a székelyek közé. Ezek május 22-23.-án mentek át Kolozsváron Marosvásárhelyre, ahol a városi tanács és nép előtt felolvasták a felhívást, melyet a nép lelkesedéssel fogadott. Útjukat Székelykeresztúron, Nagygalambfalván és Székelyudvarhelyen át folytatták tovább, és lelkes beszédekben hívták fel a székelyeket a magyar testvérek védelmére.

A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt.

A Szent Jobb története

A Szent Jobb története

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

Tuti menü