Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
1848-as forradalom képes leírás - Nemzeti ünnep.tlap.hu
részletek »

1848-as forradalom - Nemzeti ünnep.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nemzeti-unnep.tlap.hu » 1848-as forradalom
Keresés
Találatok száma - 19 db
1848  forradalom, szabadságharc és polgárháború

1848 forradalom, szabadságharc és polgárháború

Az 1848-49-es eseményeket többnyire két szóval jellemezzük: forradalom és szabadságharc. Az újabb szakirodalom azonban az 1848 júniusa utáni eseményekre használja a polgárháború kifejezést is, ami annyiban jogos, hogy az ország perifériáin, így a Délvidéken, Erdélyben, illetve korlátozott mértékben a Felvidéken a magyar és a nem magyar lakosság között véres, fegyveres konfliktusokra is sor került.

1848 - stratégiai játék

1848 - stratégiai játék

A személyes élménynél nincs maradandóbb tanulási forma. Egészen más valamit átélni, cselekvő résztvevőként bekapcsolódni, mint csak a tanár előadását hallgatni vagy érdemjegyért adni feleletet arról. Az 1848-49-es szabadságharc hazánk egyik legdicsőbb küzdelme, a magyar nemzet öntudatra ébredésének időszaka, annak megtestesülése. A játék nem csupán segít megérteni a történelmi helyzetet, hanem a hadműveletek sikeres vezetéséhez, a nyerő játszmához el kell sajátítani a csaták hátterében húzódó történelmi tényeket, a korabeli politikai viszonyokat is. S persze figyelembe kell venni az adott pillanatban a természeti adottságokat (pl. időjárás, a folyók vízjárása), a katonák harci kedvét és számos más szempontot is. Meg kell érteni, kik, miért és hogyan kötöttek szövetséget.

1848 - történelmi háttér

1848 - történelmi háttér

Mindenkinek a gondolatában más és más kép jelenik meg, amikor meghallja ezt az ünnepi dátumot. Kisgyermek korunktól látjuk az óvodai, iskolai megemlékezésen, a tévé esti híradójában, szüleink kezét fogva a Múzeum-kertben, hogy mások mit gondolnak az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.

1848.március 15. előzményei

1848.március 15. előzményei

A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

A székelyek az 1848-49-i szabadságharcban

A székelyek az 1848-49-i szabadságharcban

Amíg az 1848.-i országgyűlés az alkotmány átalakításán s a reformtörvények létesítésén fáradozott, addig a reakció mindenfelé megkezdette átkos aknamunkáját. A szerbeket és horvátokat már tavasszal fellázították a magyar nemzet ellen s Erdélyben is javában folyt a bujtogatás és lázítás az oláhok és szászok között, az unió s a magyarság ellen. A szerbek május eleje óta nyílt lázadásban állottak. A magyar minisztérium elnyomásukra a harcias és hazafias székelységre is gondolt. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök május 19.-én felhívást intézett a fegyveres székelységhez, hogy a szerbek és horvátok ellen Szegeden alakítandó magyar táborba jöjjenek. A miniszterelnök csíkszentgyörgyi Gál Sándort és Klapka Györgyöt indította bizalmas küldetéssel s nyomatott felhívásokkal a székelyek közé. Ezek május 22-23.-án mentek át Kolozsváron Marosvásárhelyre, ahol a városi tanács és nép előtt felolvasták a felhívást, melyet a nép lelkesedéssel fogadott. Útjukat Székelykeresztúron, Nagygalambfalván és Székelyudvarhelyen át folytatták tovább, és lelkes beszédekben hívták fel a székelyeket a magyar testvérek védelmére.

A szolnoki és ceglédi sikerek, és Hertelendy Miklós

A szolnoki és ceglédi sikerek, és Hertelendy Miklós

1849 januárjának elején rosszul állt a szabadságharc szénája. A fővárost ki kellett üríteni, az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe menekült. Eközben Schlik császári tábornok Kassánál vereséget mért a magyar seregre, így a Tiszántúlon lévő magyar seregeket és a szabadságharc új központját immár északról is szorongatták. Perczel Mór, hadtestével, a főváros elhagyása után Ceglédre, Szolnokra, majd Karcagra vonult vissza. Eközben Perczel végig azt szorgalmazta, hogy a sokfelé szétdarabolt seregrészeket igyekezzenek összehangolni és egyesíteni.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc  óravázlatokban

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc óravázlatokban

A szerző még tanítási gyakorlata során dolgozta ki a 8 órából álló, középiskolai diákoknak szánt igen részletes vázlatokat, melyeknek a minden területre kiterjedő aprólékosság és körültekintés mellett az a legnagyobb erényük, hogy az órákkal kapcsolatos előzetes elvárásokat, valamint a tervek megvalósítása során szerzett tapasztalatokat is tartalmazzák.

Az 1848-49-es forradalom, szabadságharc története

Az 1848-49-es forradalom, szabadságharc története

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kora

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kora

Az 1848-as forradalom egyik legfontosabb vívmányára, a sajtószabadságra utal a nyomdaprés, a felette elhelyezett 12 ponttal együtt. A politikai törekvések nyomán megalakult első felelős magyar kormány tagjait idézik a kiállított képek és miniszteri bársonyszékek. Kossuth kormányzói díszruhája mellett a szabadságharc eseményeire utalnak a honvédség fegyverei és a tábornokok személyes tárgyai.

Hirdetés
Az 1848-49-es szabadságharc és katonai vezetői

Az 1848-49-es szabadságharc és katonai vezetői

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A cím az kissé általános. Összesen hat személyről fogok beszélni azok közül, akik szerepelnek Somogyi Győző arcképcsarnokában, és az erről megjelent kiadványban. Ha a szabadságharc valamennyi hősét föl akarnám sorolni, akkor itt ülhetnénk két-három hétig, és még mindig csak a névsorolvasásnál tartanánk. S akkor még egy szót nem szóltam volna arról, hogy miért is hősök ezek az emberek, miért is beszélünk róluk. Amikor Somogyi Győző fölkért arra, hogy írjam meg az Arcképcsarnokhoz a katalógus szövegét, akkor nagyon elégedetten láttam, hogy a megjelölt személyeknek közel tíz százaléka 1848-49-ből, tehát az általam kutatott mintegy másfél évből származik, ami szerintem a magyar nemzeti történelemnek az egyik legsorsfordítóbb fejezete.

Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincséből

Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincséből

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére igazi ritkaságot ajánlunk Olvasóink figyelmébe. Az alább közreadott történetek Farkas Emőd: Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincse c. könyvéből valók, amely 91 évvel ezelőtt jelent meg először a Rózsa Kálmán és Neje Könyvkiadó és Könyvnyomda Rt. gondozásában. A derűs, olykor fekete humorral átitatott történetek közel hozzák a mai kor emberéhez a régi idők hétköznapjait - mindenféle történelmi pátosz és historizálás nélkül.

Híres Komárom fővezére

Híres Komárom fővezére

Immár tizenöt évtizede annak, hogy 1848. március 15-e nem csupán egyetlen tavaszi napnak, hanem másfél esztendő csodálatos szabadságküzdelmeinek közös jelképe. Kevesebbet beszélünk azonban a 'márciusi láng'-nak a szabadságharc utáni másfél évtizedbeli újjáélesztési kísérleteiről. Ez alkalommal a 'nagy idők' egyik legnevesebb katonájára emlékezünk, tevékenységének a szélesebb közönség előtt alig ismert oldalát állítva a középpontba. Hogyan politizált Komárom hőse, Klapka György honvédtábornok az emigrációban?

Hősök

Hősök

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Kokárda - a piros az erőt, a fehér a ...

Kokárda - a piros az erőt, a fehér a ...

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette 'divatossá'. A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.

Március 15.

Március 15.

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Történelmi előzmények Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok 'kalapos királynak hívtak', mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.

Nemzeti ünnep a Szentendrei Skanzenben

Nemzeti ünnep a Szentendrei Skanzenben

Huszárpróbákkal, Petőfi és Kossuth kedvenc ételeivel, csákó-, kard- és nemzeti színű szalag készítéssel ünnepelhetnek azok, akik március 15. és 18. között kilátogatnak a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. Kecskés Noémi sajtóreferens az MTI-nek elmondta: március 15-én és a következő három napban a nemzeti ünnepé a főszerep skanzenben, a kilátogató felnőttek és gyerekek számos olyan programmal és foglalkozással találkozhatnak, amelyek 1848-hoz kötődnek.

Nemzeti ünnep Debrecenben

Nemzeti ünnep Debrecenben

Nemzeti ünnep Debrecenben 2012. március 15. A Bem téren felvonták a nemzeti lobogót, megkoszorúzták Petőfi és Kossuth szobrát és emlékeztek a hősökre emlékeztek a Honvédtemetőben. A főtéren Pósán László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy míg 1848-ban Bécs, addig most Brüsszel nehezíti a magyar kibontakozást.

Tuti menü